... most egy kicsivel komolyabb hangvételű poszt fog következni... Közben megtudhattam magamról, hogy halott vagyok (Minden relatív ;-) Kérdéses, hogy aki mondta, ugyan mitől lenne élőbb?) nincsenek önálló gondolataim és ami van, az is plágium (de kit plagizálok? ez még erősen kérdéses...) ;-) Tehát a téma röviden a stressz, és minden olyan, ami "ebből" a sajátos aspektusból látszik, elképzelt stresszmodell...

Bevezetésképpen a stressz fogalma. A szervezet a külső ingerekre (ami lehet negatív és pozitív is) adott válaszát nevezzük stressznek. Adrenalin, dopamintermelést, vérnyomás pulzusemelkedést, kiválasztás beindulását, a vércukorszint emelkedését, a légzés ütemének emelkedését, a figyelem, az érzékelés kiélesedését jelenti. A pozitív stressz (pl. amikor először fogod meg az óhajtott partner kezét) nem igazán érdekes számomra, mert az még belefér az inspiráló kategóriába. A gond a negatív stresszel van, amikor a szervezeted úgy érzi "megtámadták" (a valóságban ez ugyan nem a szó radikális értelmében véve történik meg) és eszerint reagál.  A reakciók hatása időben összeadódik és túlzottá válik.

Határozzuk meg a természeti stresszforrásokat, amivel minden földi élőlény találkozik (a teljesség igénye nélkül). Ezek a napkitörések, napszél keltette mágneses és elektromos zavarok, viharok, légköri frontok, villámlás, légnyomásváltozások, szél, Hold és bolygó együttállások hatása, üstökös, meteorok hatásai, kozmikus háttérsugárzás és a földsugárzás. Ezek a technikai civilizációnk kialakulásával nem szűntek meg, de legalább sikerült őket sok-sok újabb forrással kiegészítenünk. Tehát a civilizációs stresszforrások hozzá adódódnak a természeteshez. A teljesség igénye nélkül, az elektronikus stressz okozók a szikratávíró, elektromos berendezések működése, hosszú, közép és rövidhullámú rádiójelek (rádió, kommunikációs eszközök, TV adások), műholdak, mobiltelefonok 450, 900, majd 1800 MHz hullámhosszú kommunikációja, mikrohullámú sütő, polgári repülés a légkör természetes rezgésére gyakorolt hatása, közlekedés zajszennyezése, fényszennyezés és gondolom még sorolhatnám napestig. Az elektromos eszközök elterjedését megelőzősen (19. századtól több szakaszban, de robbanásszerűen a 20.század utolsó évtizedeiben) jóval kisebb elektroszmognak voltunk kitéve.
Ha az agyat egy komplex elektromos rendszernek tekintjük (már pedig elektromos impulzusokkal működik), akkor el tudjuk képzelni, hogy az eredeti és a jelenlegi környezetünkben mennyi esélyünk volt / van a sokat emlegetett relaxációra. A nagyszüleinknek (három generáció az hozzávetőlegesen száz év) nagyobb esélye volt nyugodtabban élni, mélyebben, pihentetőbben aludni, az ő agyuk még nem volt kitéve az elektronikus eszközök állandósult "brummogásának". Úgy is fogalmazhatunk, hogy a ma élő Homo sapiens sapiens agyi kapacitásának nagy része arra van használva, hogy ezt az állandósult elektroszmogot kiszűrje... Vagy van aki a napi alvását Faraday-kalitkában végzi ? ;-)

Tény, hogy (a tényeket olyan alapfogalmaknak tekintjük, ami bizonyítottnak vehetünk, emiatt nincs vitára bocsájtva) a stressz és az állatvilág kapcsolata sajátos. Ennek megértéséhez tegyük fel azt, hogy az ember (Homo sapiens sapiens) valamiképpen darwini eredetű. Legalább is mint élőlény, a Föld bolygón lezajlott állati evolúciós folyamatok kvázi ?vég?eredményeként értelmezhető. Vagy ha ezt elvetjük (vannak ilyen neandervölgyiek), akkor is ennek az élő rendszernek része.
Tehát a tény az, hogy az állatok kicsinyke lelkivilágába (mint tudjuk lélek nincs, csak tudat, de ez itt részletkérdés, hogy én a buddhizmusra hajlok, más meg a kereszténységből merít) nem fér bele a stressz tartós elviselése (pl. a fent említett elektroszmogon kívül a háborúk, gazdasági válságok, állandósult munkahelyi stressz, rossz életkörülmények, rossz szociális kapcsolatok okozta hosszú időre állandósult felfokozott helyzetek). Akkor mi van helyette? Az elviselés (vagyis a katarzishiány) helyett a természetes és teljes agyi kémiai folyamatok! Vázolom az állatvilágban kialakuló stresszhelyzetekre adható lehetséges válaszokat, fizikai, tudati és agyi kémiai reakciókat:
- Harc - agresszió - adrenalin és dopaminszint emelkedés.
- Harc - Győzelem - győzelem öröme - endorfin szint emelkedés.
- Harc - Vereség - félelem, legyőzöttség érzés, fájdalom az elszenvedett sebek miatt - endorfin szint emelkedés.
- Harc - Halál - veszteség érzés - endorfin szint emelkedés.
- Menekülés -  sikeres menekülés öröme, fájdalom az elszenvedett sebek miatt - endorfin szint emelkedés.
Mint azt látjuk a stresszhez kapcsolódó minden történés relatíve gyorsan lezajlik és katarzis folyamat, megnyugvás érzés, valamint relatíve hosszú nyugalmas időszak követi.
A tartós (napok, hónapok, évek hosszán át tartó) stressz az állatvilágban nincs. Ennek jó példája az, hogy ha az őzike fennakad egy tüskebokron és elmenekülni nem tud, akkor kilátástalan helyzetének nem az éhen és szomjan halás vet véget, hanem a tartósan beálló stressztől megszakad a szíve. Csak az ember ennyire botor, hogy különböző mondvacsinált, a természettől gyökeresen elrugaszkodott társadalmi erőltetmények (szocializált viselkedésformák) mentén tartósan elviseli a stresszt. Igazából nem viseli el, a kisgyereket külön kondicionálni kell arra, hogy ne a fent vázolt állatvilágból örökölt alapmodell szerint járjon el. Úgyhogy ezzel a marhasággal (stressztűrés) önmagunkat tesszük beteggé. A betegségeink 90%-a "lelki eredetűnek" (nincs lélek, de ezt már mondtam, tehát tudati eredetű), vagy szomatikusnak szokták titulálni. De még a gerincferdülés is az, nem hogy a szív és érrendszeri ... Végül is saját eszemtől arra a következtetésre jutottam, hogy a rákos megbetegedések a stressz kényszerű tűrésébe belefáradt szervezetek fals reakciója... A tudatos én nem engedi, hogy lássuk azt, amit művelünk magunkkal... de azért elgondolkozni el lehet rajta. ;-)